Csússzunk inkább lassan, finoman a színek felé az elmúlt posztok színtelensége után Graham Orridge ausztrál üvegművész munkái segítségével.

Öntött, pattintott üvegeiben, - ha ha van fülünk hozzá - a természetesség és a beavatkozottság suttogó párbeszédébe hallgatózhatunk bele.

A szerves (irányíthatatlan, kétértelmű) és a szervetlen (kontrollált, egyértelmű ) mezsgyéjén egyensúlyoznak, annak kontrasztjára alapozva hatnak ránk...

...ahogy egy villámlás vagy egy lávafolyam is gyönyörű az éjszakában, mégis, mindkettő halálosan pusztító.

Havas zenemegvideo: Four Tet – Everything Is All Right:

Először menj a poszt végére és indítsd el az utolsó, Youtube-os zenét.

Megvan?

Akkor welcome a jég birodalmában...a helyen, amely évezredek súlyos, vakítóan kék jérétegeit őrzi halálos nyugalomban.

A ráhangolódást a holland születésű Peter Bremers Icebergs & Paraphernalia-üvegsorotata segíti.

Zenemeg:Vangelis: Antarctica:

Végezetül a nemrég már említett TED-en hallott James Balog fotósról, kutatóról ill. az ő projektjéről írnék.

Ha bárkiben van is bármi kétség a klímaváltozással kapcsolatban, annak ajánlom figyelmébe a tényeket.

Balogék gleccserekhez, és a sarkok egybefüggő jégmezőihöz állítottak fel egy rakás fotómasinát, amelyek éveken keresztül fotózták a jég vonulását, elképesztő változását...olvadását, majd a felvételekből kisfilmet készítettek.

Tanulságos és brutális:

Zene: Vangelis: Antarctica: