Hogy lehet az, hogy Magyarország ma legnagyobb ólomüveg ablaka nem egy templomban van, hanem egy olyan helyen, ahol a javarészt oda bejárók mégcsak nem is láthatják?
 
Egyik fotós barátommal tegnap felkerekedtünk, és az Ajtósi D. sor 39. sz. alatti Nádor teremben megtaláltuk a magyarországi szecesszió egyik ékköveként méltán számon tartott impozáns ablakot.
 
Hogy fenti kérdés mozaikjait össze tudjuk rakni, kis történeti összefoglaló kívánkozik ide:
A 20. század elejére Herminamező (ahol az intézet áll) a főváros elegáns oázisává fejlődött. Pest Svábhegye - tartották akkoriban, és joggal. Jó levegő, szép parkok (mai Városliget), hatalmas kertek, fényűző villák, kényelmes gyógyszállók, szanatóriumok és jó vendéglők várták a pihenni, nyaralni, gyógyulni vágyó pestieket. Az előző évszázadban is divatos vízgyógyászatra épülő egészségügyi intézmények (lsd. Széchenyi fürdő) mintegy megalapozták a városrész későbbi és ma is élő jellegét: Herminamező a betegek és a fogyatékkal élő rászorulók menedéke is lett.
Egyházak és gazdag polgárok alapítottak itt - szép példájaként a gondoskodásnak és a szolidaritásnak -számtalan szociális intézményt: árvaházat, szülőotthont, menedékházat, aggok és árvák házait.
 
Főszereplő-iskolánk épülete 1904-ben keletkezett (Lehner Ödön kezdte el tervezni, majd átadta a feladatot Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond műépítészeknek), akkori elnevezése: Vakok Országos Intézete és Foglalkoztató Műhelye, ma Vakok Országos Nevelő- és Tanintézete, vagy ahogy a diákok hívják, "vakoda".
 
A tanintézetet 1825-ben alapították, Európában szinte az elsők között, és a gyorsan fejlődő iskola számára épült történetünk szereplője is.
Elévülhetetlen érdeme volt az iskola vezetői közül Herodek Károlynak, aki 1905 és 1933 között igazgatta az iskolát, és őhozzá köthető a Nádor terem (nevét Habsburg József nádorról kapta) – az egykori Intézeti kápolna – díszes üvegablakainak megrendelése is, melyet az Intézet megtakarításaiból valósítottak meg.
 
A Nádor-terem Budapest egyik legszebb architektúrájú belső tere. A szecesszió jellegzetesen magyar formavilágát mutatja.(A terem az épület homlokzati szárnyának szimmetriáját követő jelentős belmagasságú karzatos helyiség a szecesszió jellegzetesen magyar formavilágát mutatja, amely eltérő nem csak más országokétól, de az Osztrák-Magyar Monarchián belüli "bécsi-stílustól" is. 1995 óta több mint 400 hangverseny helyszíne volt. A terem nézőtere 120 férőhelyes, amely szükség esetén pótszékekkel és a karzat használatával 210 fő befogadására is alkalmassá tehető)
 
Itt található Magyarország legnagyobb ólmozott, festett összefüggő üvegablak-együttese, melyet Zsellér Imre, Róth Miksa tanítványa készített 1930-ban.
7 Árpád-házi szentünk mellett, Habsburg József nádor jelenik meg rajta, valamint a középső sávban 4 címerállat,  legfelül a szent korona, címereink, legalul 2 kisebb főember-portré (akkori miniszterek).
 
Gazdag ornamentikájú, szín-összeállítású munka, és miután élőben láthattam, egyáltalán nem bánom, hogy a kishazánkbeli ólomüvegeket bemutató sorozatomat nem Róth Miksa munkáival kezdtem.
 
Tímár Péter egy interjúban így nyilatkozik a ablakról a Vakvagányok c. film kapcsán:" Amikor megláttam a színes ablakot, az elsõ ostoba reakcióm az volt, hogy minek a vakoknak ez a csodálatos ablak. Késõbb értettem meg, mikor már beszélgettem velük, hogy a gyerekek tudják, az az ablak gyönyörű. Azzal a tudattal lépnek be a terembe, hogy valami nagyon szép sugárzik rájuk."
 
2007 áprilisában itt volt a premierje a Krétakör által bemutatott - és Zsótér Sándor által rendezett - Bánk Bán-nak.
 
Vajon tudja-e az az autós, aki a Hungárián araszol a dugóban...vagy az a bankár, aki a közeli bank-központba jár be nap mint nap...vagy az az irodista, aki a vele szemben lévő irdatlan toronyházban egész nap a klaviatúrát veri...hogy mi rejtezik a közelében ?