1 hozzászólás
Mai bejegyzésemben egy üvegművész-párost mutatok be: egyikük a lovak, másikuk az űrhajók szerelmese.
Természetesen külön bejegyzést érdemelne mindkettőjük munkássága, de talán így együtt bemutatva, még érdekesebb lehet...végülis a ló és az űrhajó is egy "utazási" eszköz".
A kanadai születésű Shelley Muzylowski Allen - bár festőként diplomázott eredetileg - saját, képzeletszülte állatvilágát olvasztott üvegből gyúrja.
Aki simogatott már lovat, tudja, hogy kevés olyan kedves élmény van a világon, mint a ló orrának simogatása...miközben azokkal a nagy, emberi szemeivel lenéz rád.
Bár a közvélekedés szerint az üveg egy hűvös anyag, ezesetben, a témaválasztással secperc alatt eltűnnek ezek a rossz beidegződések...
Üvegállatai a kreativitás avatárjai...melyeket festéssel, fémelemekkel, gyöngyökkel ékesít...
...ezzel is kiemelve az alakjaiból áradó erőt, nyugalmat és játékosságot.
Alábbi kis videón bepillantást nyerhetünk Shelley műhely-munkájába:
Az eredetileg antropológus végzettségű Rick Allen munkái gyerekkorának meghatározó élményeiben, a tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben gyökereznek.
Gondoljunk Asimov, Stanislaw Lem vagy Arthur C. Clarke szivar-űrhajóira (de nyugodtan idevehetjük Mézga Aladár felfújható Gulliverkli-jét is), melyek hatalmas reményekkel indultak neki a mindenféle idegen lényektől hemzsegő galaxisoknak.
A design és technológia (fújt üveg és fém) házasságából egy filmszerűen bájos járműpark jött így létre.
De csak első ránézésre tűnik úgy, hogy ennek a nosztalgikus kalandtúrának térben messze kell vinnie... valójában saját belső kreativitásunk csillagködeibe vezet.
Jó utat! :)
..és egy részlet az alapnak tekintendő kult-rajzfilmünkből:
A blog szerzője: Kópis Benedek 