24 hozzászólás
Különösen kedves a szívemnek, ha színes üvegből készülnek köztéri alkotások...pláne, ha azt sokcsillió ember láthatja frekventált elhelyezkedése miatt.
A most bemutatott sorozat nem a szomszédban van..sőt..sokan, eddigi ismereteik alapján el sem szeretnének oda menni: Bronx-ról van szó, a zömében feketék lakta negyedről, mely az utóbbi években tudatosan próbál változtatni a beidegződött parákon.
Persze, ha nem megy a kupleráj, nem a bútorokat kell kicserélni..mondanák ezt páran innen a kényelmes közép-európai fotelükből..na..nekik is készült ez a poszt, talán a látottak alapján árnyaltabb lesz a kép, amit erről az elhíresült városrészről a fejükben dédelgetnek.
Az ottani BKV, a Metropolitan Transportation Authority, állomás-rehabilitációs projektjei részeként (a 2-es, 4-es, és 5-ös vonal mentén), jó sok pénzt beáldozva, színes üveg paneleket helyezett el az egyes megállókban.
A magasvasút állomásai, átszállóhelyei, lépcsőházai új színt kaptak.. nem is akármilyet: festők, iparművészek által tervezett szinesüveg ablakok árasztják el az álmos, unott utasokat...de rossz nekik :)
Művészet virágzik az állomásokon ... és ezek virágait, a látványt pedig kétmarokkal vihetik haza emlékként az ott élők... az átmenő-forgalom miatt nem is kevesen.
Az a hely is olyan, mint itt bármelyik: az ott élők látják egymást minden nap, sok az ismerős, megvan mindenkinek a kedvenc kisboltja, fodrászata, hentese... a környék energiája most ezekbe az üvegképekbe sűrűsödött... és hogy még autentikusabb legyen az egész, ott élő (vagy huzamosabb ideig ott élt) művészek készítették.
Például Daniel Hauben, aki majd' 35 éve él itt, és festőként sokszor megörökítette már az agyába ivódott képeket...most pedig (a Gordon Studio segítségével) 6 üvegképén keresztül mutathatja meg, hogyan látja ő a környéket.
..és milyen csodálatos érzés lehet egy művész számára, ha azokat, azt a közösséget ajándékozhatja meg alkotásaival, akik között él...és ők felismerik benne saját életterük vibrálását, magukban hozzátéve a sajátjukat.
Az ő művei a Freeman Street-re kerültek, de még 40 alkotás született, amelyekből pár darab más állomásokra került.
Persze festőként megélhette azokat a parákat, amik azzal járnak, hogyan fognak a festőszemmel megálmodott képei (melyek egyébként nagyon részletgazdagok) élni az üveg adta keretek között... és Larry Gordon, az üveges stúdió vezetője gondoskodott róla, hogy aktív részese legyen az "átültetésnek".
Hauben készíthette el a képek méretarányos rajzait, ott volt az üvegek kiválasztásánál, hogy a képeiben megismert színmélység, dimenzionalitást kellően vissza tudják adni... nyakig az üvegképek alkotásának folyamatában...
...és most vissza kishazánkba: itt, ahol oly erős gyökerei - és minőséget felmutató kortárs alkotói - vannak a műfajnak, vajon hány vasútállomáson...átszállóhelyen... metrómegállóban látunk hasonló színes ablakot?
Azt hiszem pár millió embernek jobb lehetne a hangulata, ha nem csak óriásplakátokat, szürke, műanyagburkolatot, és világító reklámokat látnának,mikor utazgatnak.
A többi alkotás közül néhány:
A blog szerzője: Kópis Benedek 