2 hozzászólás
Connecticut festői vidékén, Essex-ben él a mai poszt két főszereplője: Kari Russell-Pool és Marc Petrovic üvegművészek.
1987-es találkozásuk kapcsolta össze életüket, és mióta 1990/91-ben végeztek a Art Cleveland Institute-nál, közös stúdiót nyitva dolgoznak (és élnek együtt, mint férj és feleség, 2 lányukkal ( Phoebe és Kay)).
Gömbölyű a történet, és van abban valami megkapó, ahogy ez a két ember megtalálta a helyét egymás mellett emberként, művészként...
...amit létrehozott alkotásaikkal ki is fejeznek: egymás és a természet szépsége iránt érzett szeretetük alkotásaik központi témája.
Kari - saját maga által kifejleszett technikával - elsősorban lánggal olvaszt, kezei közül megannyi, erősen a dekorativitást hangsúlyozó (és az asszimetria szimmetriáját kereső) üveghímzés-szerű képecskét kibocsátva.
Marc inkább az üvegfújást érzi magához közelinek, tárgyai nagy része a színtelen tartományban mozog - ami színvaksága miatt is alakul így -, de viszi előre a szenvedély, hogy alkosson.
Hatnak egymásra, és odafigyelnek saját belső hangjaikra....mondom én: gömbölyű.
A blog szerzője: Kópis Benedek 