Egy amszterdami sertepertélés közben - mintegy véletlenül (mintha az életben lennének véletlenek, muhaha) - botlottam Bertil Vallien kiállításába.
Remek nap volt egyébként is, a végén pedig rajta a korona: az egyik leghíresebb svéd üvegművész munkái.
 
Az 1938-ban, Stockholmban született Vallien a helyi iparra járt, majd az USÁ-ban, ill. Mexikóban folytatott tanulmányokat, mielőtt 1963-ban beállt az ikonikus svéd üvegfaktori, a Kosta Boda kötelékébe, és azon belül létrehozta Åfors-i műhelyét.
Ipari dizájneri tevékenysége mellett szép lassan aztán kibontakozott saját, egyéni művészete, amely legutóbbi sorozatait tekintve homok-öntőmintákon keresztül artikulálódik.
 
A gyári háttér jó alap volt arra, hogy a különböző technikákkal történő kísérletezgetés nyomán létrehozott üvegtárgyaival egy sor díjat és elismerést söpörjön be, művei a világ számos nagy múzeumában megtalálhatók, és ofkorsz, nem hiányozhat egy, a skandináv üvegművészetért rajongó magángyűjtő kollekciójából sem.
 
Üvegszobrait egy mitikus elemekkel manipuláló, zárkózott világ rétegeiből hajtogatja ki.
A mintegy védjegyévé vált Janus-arc sorozata, a kettősség - a kezdet és vég - szimbólumai.
 
Művészi üvegei, hajói...
 
...fej-tanulmányai egy álomszerű, szürrealisztikus dimenzió teremtményei...
 
...és hogy ez lassú ringatás vagy lúdbőrös rémálom, már csak rajtad múlik.
 
Videón épp a kiöntőmintás műhelymunka zajlik:

 

Fotók innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen.