Mai poszt témája számomra egy sokéves gondolatmenet befejező flesse volt.
Egyik klasszik-kedvenc mondókámban, Weöress Sándor Csiribiri csiribiri-jének pár sorában leírt léleklépkedést én mindig is hasonlóképpen képzeltem el, mint a dallasi kápolnácska spirális ólomüveg ablak-sorozatát... remélhetőleg a képek megnézegetése után másoknak is lesz hasonló puha-padlófogás-érzése.
 
Cím:
Thanks-Giving Square
1627 Pacific Ave., Dallas (Texas, USA)
 
Itt áll egy kis (18 m magas), bábeltorony-alakú kápolnácska,
ahová Gabriel Loire, a huszadik század egyik meghatározó üvegművésze készített egy spirituális tematikájú sorozatot, amely többek között a világ egyik legnagyobb vízszintes ólomüveg ablaka.
Loire (1904 – 1996) egyik nagy érdeme - és amelynek kapcsán munkái világszerte megtalálhatóak (Franciaországtól kezdve, Nagy-Britanniában, Németországban, Dél-Afrikában, Japánban, Chilében, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokig) - a színes üveg felhasználásának egy dalle de verre-néven ismert technika használatával létrehozott, erősen impresszionista, de egyben modern stílusban történő alkalmazása volt.
(nem fenyegetőzésképp' mondom, de később szó lesz még itt a blogon pár brutál ablakáról)
 
Loire kedvenc variációi (mintegy védjegye is) a kék különböző árnyalataival folytatott játék, ami számára a béke szimbóluma volt.
 
(A kápolnát 1976-ban szentelték fel, a körülötte lévő csendes, gondosan ápolt kertet, és külső szökőkutakat pedig 1977-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.)
 
A Thanks-Giving Square Dallas egy belvárosi kerületében található, és tervezője Philip Johnson annak idején jól tette, hogy sok teret hagyott a zöld területeknek: ma is sokan látogatják, akár egy ebédidőnyi félórára betérve is tök relax az egész....
...fenntartója pedig egy a Thanks-Giving Foundation, amely egy, a világvallások közti hidat kiépíteni szándékozó ökomenikus alapítvány.
Van ugyan némi utópisztikus fílingje az egésznek...
...kezdve a park bejáratánál felállított (gyakorlatilag ezen keresztül kell bemenni), 4 m átmérőjű, 23 karátos arannyal bevont gyűrűtől...
...a kissé Dzsenovatanúis újságokban látott oroszlán-eszik-a-bárány-tenyeréből-hatású, Norman Rockwell által tervezett óriásmozaikig (amelynek feliratával : "Do unto others as you would have them do unto you ", maximálisan egyetértek).
 
De térjünk rá az ólomüveg-spirálra, amelyet Glory Window néven hívnak hivatalosan, és amely az imák, a világvallások által nyújtott támogatás egyetemes hálájának szimbóluma.
 
A természettől kölcsönzött (a csigaházakról, a páfrányok leveleiről, a galaxisokról, a forgószelek spirálkarjairól oly ismerős) 
vonalvezetéssel tervezett fények és színek a spirál csúcsán érik el fényességük maximumát...
 
A végtelenbe emelkedő vagy végtelenbe süllyedő fel-le irány egybeforrasztja a kint-et a bent-tel.
...és bár ez nem egy katedrális, ahol lehengerel egy-egy roppantul grandiózus rózsaablak, ide belépve egy levegővétellel átélhető az intim módon, hamu alatt parázsló spiritualitás.