Mi a valóság?
A tudományos vélekedés szerint az az információhalmaz, amit érzékszerveink közvetítenek agyunk felé...
...tehát a valóságról alkotott képünk pusztán azon alapul, amit szerveink megengednek...
...ami ugye lazán becsapható
...ezért arra, hogy csak ennyi, én nem vennék mérget.
 
Hogy csak egy igen apró példánál maradjunk: emlékszel még ezekre a valóságosnak tűnő árnyékfigurákra gyerekkorodból?
Múltkori posztban már beszámoltam egy olyan projektről, ahol szeméthalmazokból hozott létre popkult árnyékképeket egy brit művészpáros.... ma pedig egy japán alkotó, Kumi Yamashita munkáit mutatnám meg.
 
Művészi sorozataiban Ő is a fény-árnyék tengelyen mozog, ilyen-olyan tárgyak halmazából (amelyeknek a végeredménnyel eredetileg semmilyen vizuális kapcsolata nincs) hozva létre kísértetiesen részletes, valósághű árnyékképeket.
 
Kivágott betűk/számok, építőkockák...
(A Four c. filmecskét Eszenyi Péter rendezte)

...falra erősített, meggyűrt lemezdarabok...
 
..vagy egy tengely mentén forgatható arc-sorozat, amelynek árnyéka egy kétszereplős dialógus mimikáját reprodukálja... 

Lehet, hogy Platónnak volt igaza? Minden, ami minket körülvesz, csak valami másnak az árnyékképe?
 
Végére jön megint egy kis könnyed bohóckodás: Russ and Reyn fotói az óriás-árnyék-kézzel.