Volt már olyan élményed, hogy egy tárgyhalmaz, egy véletlenszerű fényforrástól valami teljesen más, de jól felismerhető árnyékképet vetett?
 
A brit születésű és ma is Kelet-Londonban élő művész-fenegyerek-házaspár, Tim Noble és Sue Webster
alkotásai brilliánsan egyensúlyoznak a művészi és a (mondjuk ki) undorító határmezsgyéjén...
... összehordott szeméthalmaik látványa egy villanyfelkapcsolás után észlelésünk teljesen új tartományába kerül.
A káosz zűrzavarából (nem kis idő alatt, hisz egy ilyen installáció létrehozása akár 6 hónapot is igénybe vett) a művészek tökéletes részletességű, időnként vastagon provokatív, nyers tematikájú sziluetteket alkottak.
Ez az érték-újrateremtés - eldobott és kifacsart szemetünk, és fény segítségével - tulajdonképpen egy művészi gesztus hétköznapi életünk szerethetősége felé?
 
 
Interjú velük itt olvasható.
 
(Személyes háttérinfó: a gépemnek ma úgy tűnik nem volt kedve ehhez a poszthoz, ui. minden új ablak megnyitását 5 perc lefagyással büntetett..a végére úgy begorombultam, hogy kedvem lett volna végigjárni ezeket a szeméthalmokat, és jól irányzott rúgásokkal szétrobbantani őket. Ez van.)
 
Fotók forrása innen, innen, innen, innen, innen, és innen.