3 hozzászólás
Magyar táncházban jártál-e vagy?
Akkor tudod, hogy ez az a táncpárkett, ahol először az egyet jobbra, egyet balra tánclépés is pont elég a boldogsághoz.. ám ha van belső hevület, ripsz-ropsz elkap a gépszíj, és azon veszed észre magad, hogy egy óriás-körtánc részeseként, átizzadt ingben, mosolyogva nyomod.
Másnap már csak a mérhetetlen izomláz emlékeztet arra, hogy tegnap este hinnyebe adtál az etno-érzésnek... és van, aki ezt nap-nap után, hétről-hétre szívesen megteszi - közös érdeklődésű közösség, testmozgás, hagyomány-ápolás, utazgatás, fellépés... és elérkeztünk a profi (vagy legalább lelkes amatőr) néptáncosok világába...
...azon belül is egy speciális néptánc-típushoz, aminek neve: üveges tánc, üvegtánc vagy egyszerűen csak üveges.
Ha valakinek nem ugrana be elsőre, miről is lesz szó, íme egy kis nosztalgiázás abból az időből, amikor Antal Imre még csak egy humoros moderátor volt, Kudlik Júlia pedig a Delta nagyasszonya ( 4.04-kor jön a lényeg, de nem volt szívem kivágni az elejéről a többi ripacskodást)
Komolyabbra fordítva a szót, bár most nem megyek vissza Ádámig meg Éváig, érdemes pár mondatban összefoglalni mi is ez tulajdonképpen:
Az eszközös táncok közé sorolandó, s mint ilyen, ügyességi tánc.
Virtuskodó típusainak kétféle változata ismeretes: egyik, mikor az üvegek körül, között, ill. fölött járják a táncot. A földre helyezett üvegek száma egy, kettő vagy négyszögbe rakott négy üveg, néha ennél több is; másik mikor fejre tett üveggel táncolják.
A változatok együttes előfordulása gyakori.
Lépésanyagára elsősorban a régies, ugrós motívumok jellemzőek, de előfordulnak a csárdás, a verbunk lépései is.
Formai sajátosságaira utalnak egyes népi megjelölései is: verbunk üveggel (Somogy m.), üveggel dusolni (Rábaköz).
A Dunántúlon egyazon hangszeres dallamra járt sajátos változatát gyakran üvegcsárdásnak nevezik.
Szóló, páros, néha csoportos változatai általánosak. Férfiak és nők egyaránt táncolják, főleg lakodalmakban.
Azon kevés alkalmak egyike, ahol a lányok, nők, asszonyok szerepet kaphattak a magyar tánchagyományban, felszabadultabb össznépi hepeningeken szívesen vállalkoztak ügyességük megmutatására.
Csak első ránézésre tűnik úgy, hogy a tánchoz leggyakrabban használt széles, homorú aljú, felpántlikázott (boros)butélia alsó része valahogyan oda van "erősítve" (tánccsoportok közti veszekedések vagy vicces beszólogatások alkalmával elhangzik ugyan az odaragasztottság vádja)... szó sincs róla: jó tartás, egyensúly érzék és sok gyakorlás áll e táncos mutatvány mögött.
(nem beszélve arról, hogy az üvegben lötybölődő (bort játszó PIROS) szubsztanciára is hat a tehetetlenségi erő)
Legyen szó vidéki búcsúról, vagy Washington-i vendégfellépésről, az üveges tánc szinte minden magyar néptánckörnek előbb vagy utóbb bekerül a koreográfiájába.
Egyrészt mert látványos, másrészt mert a magyar folkdensz rubik kockája/pusztája/csikósa/gulyása... bárhol a világban előadjuk, tudják honnan jöttünk.
(pedig: van zsidó, amit férfiak adnak elő például a Hegedűs a háztetőn-ben...
... és görög is, ahol üveg helyett pohárral a fejükön...
...kubai, amit rumosüvegen állva...
... és egyéb dél-amerikai, ahol cserépkorsóval/sörrel a fejükön nyomják...
... meg tunéziai kancsókörbetáncolós, )
És hogy mi van akkor, ha tánc közben leesik egy alsószoknya vagy palack?
Rutinos táncosok - mintha mi sem lenne természetesebb - egyszerűen kirúgják oldalra a színpadról, avagy a színfalak mögött izguló anyuka, koreográfus "feltűnés nélkül" besettenkedik és összesöpri, miközben a csoport kicsit arrébb folytatja a táncot.
...merugye Antal Imrének már nem szólhatunk.
Magyar üvegestánc:
Forrás innen, innen, fotók innen, innen, innen, innen, meg innen, meg innen.
A blog szerzője: Kópis Benedek 