Kivételesen 2 sztorit szeretnék megosztani veletek, amelyek azóta a baráti társaságunk szinte anekdota-szerű mondatai lettek...(Ríderdájdzsöszt-szerűségükért én kérek elnézést, de trú sztorik.)
Egyik barátnőm egy időben olyan szűk utcácskában lakott, hogy a vele szemközti emeleten lakó idős, nagyothalló pár szinte összes beszélgetését hallotta nyáron, ha kell, ha nem...
Történt egyik estefelé, hogy az ágybanfekvő néni megkérte férjét, nézze meg, milyen műsor lesz a tv-ben éppen...
Aöreg kinézte, és hangosan közölte: Jóságos fogtündér egerek!!! (ez egy akkoriban futó mese címe)
Néni közben észlelte, hogy ablakuk párkányára leszállt egy madár, és örömét kifejezve szintén hangosan mondta, mintegy a világnak: Kismadár!!!
Erre a bácsi azt hitte, hogy félreérti őt, ezért megismételte hasonló hangerőn: Jóságos fogtündér egerek!!!
Néni erre mérgesen: Nem neked mondtam!!! Kismadár!!!
Egyik barátom egy Heves-megye-i kis faluban tanít...természetismeret órán a madáretetőt tanulták, és persze a hozzávaló használati utasítást, miszerint ha egyszer elkezdik etetni télen a madarakat az etetővel, figyelni kell, és pótolni ha elfogyott, mert ha nem tesszük meg, előfordulhat, hogy az odaszokott madárkák elpusztulnak.
Dolgozatírás..egyik kérdés erre vonatkozik...válasz az egyik 10-11 éves "lassúbb" gyerkőctől:
" mert a belekidi a etetésben akor voltos mert hogy ecer a madark odamenek ot losztolna el"
Lényeg a lényeg...itt az ideje, hogy (amennyiben nincs kint kószáló macskánk) lassacskán kihelyezzük a madáretetőt a kertbe, a teraszra, vagy az erkélyre.
A nálunk áttelelő madárkák hálásak lesznek a nekik kitett eleségért, nem utolsó sorban igen szórakoztató dolog őket megfigyelni (ha kisgyerekünk van, ő nagyon fogja élvezni), amint ott bindzsirkednek az elemózsia körül.
Cinke, veréb, vörösbegy, rozsdafarkú, poszáta, rigó, pinty, kenderike, tengelice, citromsármány, zöldike, meggyvágó, csíz... jó, ha beszerzünk egy madárhatározót is, hogy be tudjuk azonosítani őket (akiknek nyáron leginkább csak a hangját halljuk a lomb közül)... jó pap hóttig tanul.
Dizájdíjas madáretető Eva Solo-tól:
Mivel: A télen nálunk maradó és költési időben fiókáit rovarokkal etető énekesmadarak, például cinegék, csuszka, harkályok, de még a verebek is kénytelenek magokat enni. Legjobb számukra a napraforgó hántolt magja, mely olajtartalma miatt jelentős energiatartalékot ad a hideg napokon....de etethetjük őket kiakasztott szalonnabőrdarabbal, marhafaggyúba kevert és belefagyott vegyes magvakkal (madárkalács), dióbél hulladékkal is...avagy a talajra kiszórt apróra vágott almával, konyhai ételmaradékokkal - mint főtt sárgarépa, burgonya, rizs. Nagyon szeretik a túrót vagy a keményre főtt tojást is.
Mivel ne: A kenyérmorzsa olyan eleség, mellyel vigyázni kell. Valójában jó táplálék, de csak annyit adjunk a madaraknak, amennyit még aznap elfogyasztanak. Nedves időben a kenyérmorzsa maradéka könnyen megromlik, a rajta elszaporodott baktériumok megsavanyítják. Ettől viszont a madarak bélhurutot kapva elpusztulhatnak.
Veszély: A nagy "madársűrűség" vonzza a macskákat és télen a könnyű préda reménye az egyéb ragadozó madarakat is. A macskák ellen azzal védekezhetünk, hogy sűrű, jó fedezéket adó bokroktól távol vagy jó magasan etetünk. Ha egy ragadozó madár időnként elfog is egy-egy verebet vagy más énekest, az az élet rendje... Nem öl meg többet, mint amennyit elfogyaszt.
Melegebb éghajlatú területeken, ahol megél szabadon a kolibri, e gyönyörű kis madarakhoz méltó, igazi üveges remekműveket helyeznek ki.
pölö:
fotóforrás: 
A blog szerzője: Kópis Benedek 