Bert Van Loo és egy vicces kisfilm.

Jöjjön először a szív ...

(legfelső kép: Tsunami Glassworks)

És ahogy Blondie is megénekelte:

“…Once I had a love and it was a gas
Soon turned out had a heart of glass
Seemed like the real thing, only to find much o’ mistrust
Love’s gone behind…”

Ez pedig egy Esque Studio-féle feldolgozás, mármint vázailag.

...aztán mese után van itt tüdő, gyomor, szemek, csontváz, gerinc... akár egy egész embert össze lehetne rakni.

Poszt-tematikus mese:

A testrészek vetélkedése

(Szumátra, Nias)

(A tigrisember – Európa Könyvkiadó – 1972)

előadja: a belső hang a fejedben

„Valamikor réges-régen volt egyszer egy híres vita. A száj, a szem, a fül, az orr, a szív, a kéz  meg a láb veszekedtek, hogy melyik közülük a legfontosabb. Nem volt ennek a veszekedésnek se vége, se hossza.

A szem azt mondta:

- Én vagyok a legfontosabb, mert án látok meg mindent legelőször.

-Nem – mondta a fül -, én vagyok a legfontosabb, mert én hallok meg mindent legelőször.

Mondta az orr:

-Tévedsz,barátom, én vagyok a legfontosabb, mert én szimatolok meg mindent legelőször.

Megfelelt neki a száj:

-Nem, én vagyok a legfontosabb, én eszek meg mindent.

Most a kéz is beleszólt, kijelentette:

-Ti mind tévedtek, kedveseim, én vagyok a legfontosabb.Hát én fogom meg a dolgokat, én juttatom el hozzátok.

- Szó se róla, barátom – erősködött a láb -, mert a legfontosabb én vagyok. Én járok, én megyek el mindenhová, ahová csak küldenek, én töröm magam az úton.

A szív nem nagyon zavartatta magát. Csak üllt a mellkas mélyén, és hallgatott. Figyelte, mit mondanak a többiek, kíváncsi volt, hova fog kilyukadni, miben fognak megállapodni a végén. A hat másik csak veszekedett reggeltől estig, mindegyik magát tartotta a legfontosabbnak. Kilenc nap, kilenc éjjel vitatkoztak, és mindegyikük azt remélte, hogy a többiek végül mégiscsak engedni fognak. De makacs volt mind a hat, nem engedett egy sem.

A lármának, a veszekedésnek csak nem akart vége szakadni.

Megunta ezt a szív, és megszólalt:

-          Halljátok-e, szem, orr, fül, száj és kéz, mert a lábról majd később fogok beszélni, megmondom én nektek az igazságot.

Szamárságokat beszéltek valamennyien.

Én vagyok a legfontosabb, mert én mozgatlak benneteket. Ha nem dobog a szív, nem működtök ti sem. De ha én megmozdulok, mozdul utánam a láb, aztán a kéz, aztán teis, száj. Te, szem, csak nézni tudsz, másra nem vagy való; Te, fül, csak hallani tudsz, másra nem vagy való; Te, orr, csak a szaglásra szolgálsz, és Te, száj, csak az evésre. És ha én nem dolgozom, nem mozdulhat a láb, nem foghat meg semmit a kéz, és nem kapsz semmit sem enni te, száj. És ha én dolgozni kezdek, akkor mozdulhat a láb, akkor megfoghat valamit a kéz, akkor kapsz enni te, száj. Hát ezért vagyok én a legfontosabb.

Én vagyok mindennek a kezdete, ti csak akkor dolgoztok, ha én dolgozom.

Ha nem mozdulok, nem mozdultok ti sem; ha mozdulok, mozdultok ti is.

Veszekedhettek, ameddig akartok, én vagyok közületek a legfontosabb, a legnemesebb, az első.”

Anne Cattrell

New York-i Természettudományi Múzeum