Virágok, növények üvegábrázolása szinte klasszikus zsánertémának mondható, és időnként bele is botlik a Zember olyan példákba, amelyekre nincs is más szava, csak az, hogy gyönyörű.


Most, hogy behúzkodtam a teraszomról a lakásomba a kinti növényeimet, szinte érezhetően felfrissítették a levegőt idebent, és egyébként az sem áll tőlem távol, hogy friss vágott virág legyen itthon... szeretem őket, na!


Jöhet a kis, egyszínű natúr csokor és a naaagy, sokszínű nyárfíling, vagy a párszálas elegancia... soha nem éreztem, hogy sok lenne.

Ellenben ábrázolni már nem olyan egyszerű, és bizony egy-két képzőművészeti alkotás ill. üvegszobor sem ússza meg, hogy rá ne süssék a giccses jelzőt.


Nem úgy az új-zélandi Evelyn Dunstan üvegvirágai, üvegnövényei!

(korábban találkozhattatok már esetleg a nevével egy Új-Zéland-i üvegművészeket bemutató válogatásomban)


Finom áttetszőségükben, halvány cizelláltságukban ragadják meg a legszebb pillanatot, a bennük rejlő folyamatosan növekvő Életet.


Zenemeg:

Myrkur - Dusk by Myrkur

Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz az Apád nem volt üveges! blog Facebookos klubjához.
Ezt megteheted ide kattintva.