Folyamatosan téma, hogyan lehet egy művész sikeres, és persze hogyan tudhat munkásságával fennmaradni a mostani, válságos időkben.

Az hagyján, hogy markánsabb állami támogatásra szorulna a kézműves szakma, és hogy manapság  - mivel hiányoznak a megfelelő kapcsolatrendszerrel, nyelvtudással rendelkező, megbízható mûvészeti manager-ek - magának a mûvésznek is ismernie kell néhány olyan módszert amellyel az internetes ill. valós világban képviselni tudja magát, munkáit.

Addigis, míg a sajátos magyar viszonyokhoz és a nemzetközi áramlatokhoz szoktatjuk magunkat, vessünk egy pillantást egy olyan vállalkozásra, ahol fut a szekér.
Tanulni nemcsak a magunk kárán lehet, hanem más sikerébôl is.

Mai jófiúnk a Kosta Boda.

A céget 1742-ben alapították, nevét pedig alapítói - Anders Koskulland és Georg Bogislaus Stael von Holstein - vezetékneveiről kapta, székhelye a svéd Småland tartományba került, a  sűrű erdők kellôs közepére, ahol a szinte korlátlan faállomány elláthatta a kemencéket, de pont annyira fontos utak kereszteződésébe is, hogy Stockholm és Karlskrona városát el tudja látni üveggel.

Az első 150 évben leginkább hasznos üvegárut készítettek itt, pl. ablaktáblákat, palackokat és poharakat és a vevői kör természetesen a nemességből és a gazdag kereskedőkbôl állt, akik megengedhették maguknak a költséges üvegárut.
Az üvegfújó mesterek Bohámiából (mai Csehország területérôl) érkeztek, mivel ezt a technikát itt még nem ismerték.

Fordulópontot a cég életébe egy csúfos esemény hozott, mégpedig az 1897-es stockholmi Art and Industrial Exposition kiállítás, ahol erős kritikák érték a cég termékeit, miszerint szinte ugyanolyanok, mint Európa más részein, magyarul koppintás az egész.
Ekkor jött a nagy ötlet: saját designereket kell alkalmazni.

Az azóta eltelt idô óta a Kosta Boda a világ egyik meghatározó üvegáru és mûvészi üveg márkájává nôtte ki magát.

Saját technológiát dolgoztak ki, azt finomították, majd újat próbáltak ki, majd megint, így lett az onnan kikerült üveg vibráló, merész és innovatív.

A ma ott dolgozó tervezőik legtöbbje nemcsak Svédországban, de az egész világon is ismert és elismert szaktekintély.
A közös nevező az üveg iránti szenvedély, és a vágy, hogy a megvalósítás határait kitolva feltárják az üvegben rejlô lehetőségeket

Aktív párbeszéd zajlik a tervezők és képzett mesterek között, hogyan lehet az ötleteket olyan egyedi termékké alakítani, amelyek több nemzedéket is képes gyönyörködtetni.

Designerek:

Anna Ehmer:

Bertil Vallien:

Ernst Billgren:

Göran Wärf:

Kjell Engman:

Ludvig Löfgren:

Olle Brozén:

Ulrica Hydman-Vallien:

Åsa Jungnelius:

A történetnek itt még nincs vége, mert létezik egy Kosta Boda Art Hotel is.

Egy szálloda, ahol a belsőépítészeti elemek színvonalas művészi üvegek, egy szálloda, ahol a szokásos kikapcsolódási lehetôségeken túl, rekreációs jelleggel kipróbálhatod az üvegfújást, és azt, amit megalkottál haza is viheted (és járnak ide céges csapatépítő tréningekre is, ugyanezen okokból :)
ja, és még üvegmûvészeti múzeum is van benne, a medencében meg vízalatti kiállítás.

Szóval ilyen ez a kostabodai svédcsavar.

Mi meg tudnánk csinálni egy ilyet idehaza?