Ér üres palackokat törésbiztos üvegnek b@szni?

Mögötte állni, és látni/hallani, amint ezek közvetlenül elôtted csapódnak be?

Az üvegszilánkokat egy bringa hajtotta csiszolóba tenni, majd újrahasznosított mûvészi tárgyakat készíteni belóle?

Na, ez a terápiás-installációs-újrahasznosítottas-mûvészet.

A megszokott felállás ugye az, hogy szépen gyûjtöd az üres üvegeket, aztén bedobálod a szelektív hulladékgyûjtôbe vagy visszaviszed valamelyik közértbe...
... ezt, az egyes helyeken már unalmasnak számító folyamatot sékelte meg a Macro-Sea csapata ezév májusában.

A projekt neve: Glassphemy.

Egy speciális, 6 m magas, 9 m hosszú acélkalitka egyik végét golyóellenálló üveggel látták el, míg a másik oldalon egy emelvényrôl lehet ennek nekidobni az üres üvegeket.

A dobással kiadhatod a benned felgyûlt feszültséget, és persze kiélheted abbéli titkos vágyad is, hogy milyen jó érzés lehet egy üveget nekicsapni a falnak.

És mi járt a megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért?

Az összegyûlt szilánkokból újrahasznosított dísztárgyak készültek Kim Harty és Deborah Czeresko segítségével.

Hülye amerikaiak? Amerikai hülyék? Nem. Ez cool!

Kisfilm a projektrôl:

GLASSPHEMY from Six Stair on Vimeo.