A Húsvéti hímestojást, nyulat meg kiscsirkét elvitte a cica, úgyhogy arra gondoltam, nézegessünk inkább virágzó cseresznyefákat.

A Japánban a tavasz hírnökének aposztrofált cseresznyevirágok mellé természetesen Cseresznyevirágzás ünnepe (azaz hanami (avagy ohanami) dukál, amit az ottani cseresznye, a sakura nevû dísznövény virágbaborulása köré szerveznek.

A hanami Japánban a 8. századi, Heian-korban bukkan fel elôször, ám igazából Kínából átvett szokás, ami az idők folyamán hagyománnyá nőtte ki magát. Természetesen először a császári udvarban vált általánossá, majd fokozatosan terjedt tovább az előkelők, a szamurájok, végül a köznép sorai között.

A "hanami" szó szerint azt jelenti, hogy "virágnézés".
Ennyi.
Pontosan az, amit szó szerint jelent. A virágzó cseresznyefák alatt, a virágokban gyönyörködve az ember elmélázhat a világ dolgain, életen és halálon, szerelmen és álmokon, vagy egyéb kevésbé magasröptű gondolatok sorozatán - mindenki vérmérséklete és beállítottsága szerint.

Kis biológiaóra: a sakura nem a nálunk ismert - és személy szerint az én gyümölcsTOPhármamban is szereplô - lédús gyümölcsöt adó cseresznye.
Ezt az évszázadok során kimondottan azzal a céllal nemesítettek, hogy virágai minél szebbek, minél szimmetrikusabbak és minél teltebbek legyenek.

A virágok a hófehértől egészen a mély rózsaszínig minden színárnyalatban megtalálhatók.
Általában tavasszal csak pár napig virágoznak - ebben a pár napban azonban csodálatos látványt nyújtanak -, még mielőtt kibújnának a friss hajtásokból a levelek és a fa lombozatot növesztene.

A japán cseresznyevirág az ország nemzeti jelképe, és a nemzeti identitás megkerülhetetlen része.

Mint különleges szimbólum kettős jelentéssel bír, és annak ellenére, hogy ez a két jelentés szorosan összekapcsolódik és kiegészíti egymást, a történelem folyamán hol egyik, hol másik került előtérbe.

A pozitívabb jelentés szerint a sakura szerencsét hoz, hiszen a megújulás, a szeretet, a szépség, a ragaszkodás és a Tavasz eljövetelének állandó jelképe. (Napjainkban már inkább ez a felfogás kerül előtérbe.)

Emellett azonban a csupán pár napig pompázó virágok a tökéletes élet, gyors elmúlás, dicső halál jelentését is magukban hordozzák.

A sakura nemzeti jelkép mivoltából eredően nagyon népszerű motívum mind a képzőművészeti, mind az irodalmi alkotásokban.
Állandó szereplője a japán mondáknak és meséknek, melyekben általában, mint szépséges, ifjú nő jelenik meg. Animékben is sokszor felbukkan.

Manapság a hanami hatalmas népszerűségnek örvendő tömegrendezvénnyé és turista látványossággá alakult át. Ennek megfelelően a Japán Meteorológiai Intézet minden évben figyelemmel kíséri és tudósít a cseresznyefák várható és bekövetkező virágzásáról (ezt nevezik sakura zensen-nek, azaz cseresznyevirágzás-előrejelzésnek).

A sakura-néző közönség választhat, hogy egy egyszerű nappali sétával, avagy piknikezéssel hódol a természet csodájának, netán éjszaka, díszkivilágítástól övezve andalog a virágzó fák között. Viszont mára már olyan mértékű az érdeklődés az ilyen jellegű rendezvények iránt, hogy sok helyet csak belépővel lehet meglátogatni, illetve ha az ember piknikezésre adja a fejét, akkor előre le kell magának foglalnia a „jobb rálátással bíró” helyeket.

Végül álljon itt egy virágzás-ihlette haiku

Kóbor életem
táncolod el, lehulló
cseresznyevirág.

(lentebb meg zene bekapcs.)

Zenemeg: Air - Cherry Blossom Girl

Fotók innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen.