A mai poszthoz a legújabb, sorban a 12. Depeche Mode nagylemezről, a Sounds of the Universe-ről választottam egy dalt, ill. a hozzá készült klippet: ez a Fragile Tension (szerző Martin L. Gore).
 
Ahogy a múltkor a Radiohead klipjénél, most itt is úgy érzem, a látványvilágot illetően valami újhoz nyúltak a videó készítői, Rob Chandler, Barney Steel a The Found Collective-től, és nyilván majdnem birokra mehettek az eddigi arculat-felelőssel, Anton Corbijn-nal.
 
Lehet, hogy én vagyok nagyon tudatlan, de nekem úgy tűnik: ilyen szintű számítógépes grafika nem került még DM klippbe.
(egy sor grafikus programot állítottak itt munkarendbe a C++/ openFrameworks-től kezdve néhány The Mega Super Awesome Visuals Company által fejlesztett szoftverig, hogy elérjék a kívánt, valós idejű HD részecske-hatást)
 
Ja? hogy az univerzum hangjainak megjelenítéséhez ez már szinte elengedhetetlen? meglehet :)
 
A tripszerű vizuális effektek tökéletesen passzolnak a szöveghez, a rajongók nagy örömére maguk az együttes tagjai is szerepelnek (egy barcelonai koncert néhány pillanata)... és persze itt vannak a negatív hangok is, miszerint kicsit olyan lett, mint egy sportszer reklámfilmje vagy egy jól megcsinált Winamp-vizualizáció...vagyis az eddig megszokott fakó képi világhoz képest ez most szinte egy színrobbanás.
 
Mint eddig párszor a kezdetek óta, a nem könnyen emészthető új album feldolgozásához nem kevés nyitottság szükségeltetik - de pont ez benne az izgalmas, nem?