2 hozzászólás
.jpg)
Pár napra vidékre utaztam: a vonat barátságosan duruzsoló állatként száguldott velem,
iránynak háttal figyeltem a vagonon átgyűrűző fénycsíkokat.
Az ősz két kézzel hadonászott a tócsákból.
Fázós levelekkel takart, ágak alkotta minták a sápadt napsütésben.
A fülembe dugott zenétől klippé lett a világ.
(Városi-tócsa-tükörország képek hamarosan.)
Fotók innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen meg innen.
A blog szerzője: Kópis Benedek 