Az a szobor, ami köztéri és nagy, szinte biztos megosztja az embereket, ám ha elismert építész vagy, jó sok pénzzel a zsebedben, rögtön nem kell az ilyesmiken paráznod.
Buenos Airesben vagyunk, Argentínában, egy gyönyörűen ápolt közpark (Plaza Naciones Unidas) kellős közepén, ahol egy egyedülálló virág nyílik: a Floralis Genérica.
Egyedülálló, mert 18 tonna súlyú és 23 m magas.
A 2002 áprilisában felállított szobor tervezője Eduardo Catalano építész, aki a cirka 4-6 millió dolláros költségeket saját zsebből pengette ki, megajándékozva szülővárosát.
(Harvard-i építészeti tanulmányi után, 1945-től a North Carolina State University-n tanít, majd csatlakozik a MIT-hez (The Massachusetts Institute of Technology) Cambridge-ben, innen vonul nyugdíjba)
A szoborállítás évében 82 éves professzor nevéhez fűződik többek közt a "Raleigh House", amely építése idején - tetőszerkezetének kialakításához egy hiperbolikus paraboloidot alapul véve -, 1954-ben a modern építészet egyik mérföldkövének számított.
A hatalmas "Tündérlala-díszletnek" is beillő virágot a Lockheed Martin Aircraft Argentina repülőgépgyár készítette el: rozsdamentes acélból, alumíniumból, és vasbetonból.
A 6 db csillogó szirom (egyenként mindegyik 13 m hosszú, és 7 m széles) a nappal és az éjszaka váltakozásához igazodva - automata hidraulikus vezérléssel - reggel 8-kor kinyílik, estére pedig összezárul (ez kb. egy-egy 20 perces folyamat), a természetben is ismert folyamatot imitálva.
Minden évben négy különleges estén éjszaka is nyitott marad: szeptember 21-én, május 25-én, december 24-én és 31-én, de a zárt virágot az év többi napján is különleges világítást kap, kisebb zöld és vörös fényekkel.
A műalkotás nevében levő Genérica kifejezés, szerényen arra utal, hogy a világ minden virágának szimbóluma szeretne lenni.
Visszatérve a kezdőmondatra: természetesen a helyiek véleménye is megoszlik a "Segítség, összementem!"-fílingű virág szépségét illetően, mindenesetre kétségtelenül a természet egy erőteljes, modern megtestesítője.
A szobor "talapzata" egy békésen fodrozódó vízzel teli (44 méter átmérőjű) medence, így a megalofémszirmok látványa a kanyargó utakkal, és a nyugodt, ápolt, zöld környezettel együtt egy sajátosan szürreális, meditatív urban-relax-élményhez vezet.
Fotók, infók innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen meg innen.
A blog szerzője: Kópis Benedek 