Szilveszter napján, a szökőmásodperc környékén vélhetőleg csillió ember veszi majd a kezébe, hogy a mozdulat egy időzónák által diktált tempóban körbehullámozza a Földet.
Mostani, a (nem)hétköznapi üvegtárgyainkat bemutató sorozat 3. részében, ejtsünk hát pár szót azon tárgyak egyikéről, ami életünk nagy ünnepeinél a legtöbbször jelen van...
...és - ezt azért nem mondhatjuk el olyan sokról - CSAK jó élmények fűződnek hozzá: tá-tá-tá-tááááááá: a pözsgőspohár!
 

Ámde mégse...előtte a tartalomról:
A szinte kultusz-övezte ital, a pezsgő, nem mindennap bonttatik ki, csakis nagybetűs ESEMÉNY kapcsán.
Sikeres felvételikor, kisbaba születése után, előléptetés, házasságkötés vagy jólsikerült válás kapcsán stb..és szilveszterkor (más gazdagságot hozó ünnepi babona-ételek - mint a lencse, vagy malacsült - tematikájában passzoló gasztro-effektként)!
 
Ízlés dolga... nem tudom mi volt előbb, a pezsgő hájpolása vagy a tényleges hmm-ízélmény (bár tény, hogy egy Dom Perignon nevű szerzetes - meditatív magányában - hozta létre először, és ráadásul nem is egy tudatos folyamat révén), ami aztán egymást görgetve tolta Az italok királynője-trónusra.
... szép lassan maga után húzva a körítést, ami megadja a módját: látványos, elegáns legyen a hidegen gyöngyöző ital, és már a pohár fogásán is érezze az emberfia/lánya, álljvagyállj! itt most valami fontos, örömteli dolog történik éppen.
 
Nem illúziórombolásból, de a formának funkcionális okai vannak: a talpas, kecses nyélen helyet foglaló hosszúkás alakú, szinte befelé hajló szájú kehelyben a szénsavas bor kevésbé lassan veszti bódító "szúrósságát", illatát és ha sikerül ügyesen a nyelénél tartani (figyelem! nem otthagyni ujjlenyomatunkat a pohár falán mindenféle helyszínelő kényére-kedvére), később is melegszik fel, ami így nagyban dob az élvezeti értéken.
 
(és az sem csak eltartott ujjú nyafogás, hogy tán' a koccintáskor hallható csengést tompíthatja a rámarkoltság)
 
Természetesen szót kell ejtenünk a pezsgős poharak egy másik típusáról, a szélesszájú 1.0-ás verzióról is, ami állítólag Madame Pompadour csodás kebleiről dizájnolódott, azt ajánljuk pont azoknak, aki azt kívánják, bár már az első 2 másodpercben elvesztené a pezsgő végre az összes buborékját, és inkább csak a felszálló aromákban szeretnék szaglóhámjukat ferdeztetni.
 
(és csak a teljesség kedvéért: az igazi nagy pezsgő-spílerek szerint, a különlegesen magas minőségű, nagy évjáratból származó pezsgők szintén karcsú, magas, de valamivel öblösebb pohárban bontják ki legjobban egyedi aromáikat.)
 
Lényeg a lényeg: a cseppmentesen (nem mosogatógépben) tisztára mosott, szépen megtörölt pohárba (pszichológiai megfigyelés! már a  visszaszámláláshoz-készülődés közben asztalra kihelyezett poharak puszta látványa is képes megváltoztatni a szociometriát a társaságon belül), jegecen bivalyul behűtött (ideális a 4-8 celsiusfokos) pezsgő dukál...és ne feledjük, a pezsgőben lévő szénsav révén az alkohol háromszor gyorsabban üt, mint más alkoholos italok esetében...
 
Pohárpiramis:látványos végképp-menőzés, a szokás keletkezését Napóleon egyiptomi útjáról történő visszatéréséhez datálják, inkább céges-fílinget kölcsönöz a hangulatnak, házibuliban béna (és különben is, csak a széleskelyhű alkalmas erre az akrobatikus vizuál-támadásra).... viszont a jégkockával félig töltött pezsgősvödör jó szolgálatot tesz.
 
Csakis a szépséges poharak megóvása érdekében (nem is a másik emberek testi épsége vagy a dizájnos csillár megóvása érdekében) röviden a helyes pezsgőnyitás technikájáról:
Könnyebb a pezsgősüveg drótkosarának vagy kengyelének lebontása, és a dugó sem repül ki váratlanul, ha az üveget közben kb. 45 fokos szögben oldalra döntjük (akár egy kultúrált kinézetű konyharuhával letakarva). A kupakzáró fóliát körbeszakítva, tekerjük ki a kosarat rögzítő huzal hurokját, és lazítsuk meg a kosár lábait. Ellenőrizzük, hogy a dugó nem nyomul-e kifelé a palackból. Ha a dugó kimozdult, tenyerünkkel szorítsuk le a kupakot, a kosarat, majd mindhármat egyszerre, lehetőleg lassan távolítsuk el. Ha rendben van a palackban a dugó, akkor egyszerre vegyük le a kosarat és borítókupakját. Fogjuk meg egyik kezünkkel a palack testét, a másikkal a dugót úgy, hogy hüvelykujjunk a dugó fölé kerüljön, a többi pedig a palack nyakát szorítsa. Fordítsuk el, döntsük meg az üveget, hogy zaj nélkül távolíthassuk el a dugót.
A dugó így hangtalanul hagyja el a palackot (ami egyébként megmagyarázhatatlan okok miatt nagyban emelheti a machó férfiak renoméját)...de az újévi durrogtatás kedvéért ezúttal lehetünk brutálisak (külön kultúrtörténeti szösszenet, hogy a néphiedelem szerint a hangoskodás elriasztja az ártó szellemeket)

Kitöltés, finom koccintás, és mindig egymás szemébe nézve, de ne úgy, mint az idióták...bár pár pohár után ez már inkább vicces...

Elfogyasztás közben kerüljük a boros körbelögybölést, hisz fent említett okokból nem az a cél, hogy az eddig a palackban boldog családiasságban együtt élő mintegy 45-48 millió buborék huss, minél előbb távozzon.

Ha netán nincs otthon készletünk ilyen alkalmatosságból, mindenképp érdemes beruházni: számtalan méretű, préselt, illetve fújt üvegpohár, kristály kapható, egy 6 darabos szett már akár másfél ezer forintért is (egyedi kidolgozású lehet tízezer is/darab...)

Ánkúl warning: mindenki leírja 100-szor a kis füzetébe: Ígérem, hogy pezsgőt soha nem iszom műanyag pohárból!

Alant:

Orson Welles klasszikus "szétcsúszott" pezsgőreklámja:

 

ugyanaz csak animációval, muhaha:

 

Martin Scorsese Freixenet spot-ja: