1 hozzászólás
Jön, jön..mit jön!..már süvit bele az arcunkba pár napon belül a karácsony, gondoltam az ünnepre való tekintettel jöjjön most egy olyan celebrity, akivel kapcsolatban vélhetően a legtöbb médiumon keresztül ömlik majd felénk a megmondás/feldolgozás/ismeretterjesztés... és mivel ez egy ólomüveggel foglalkozó blog is előbb-utóbb nem kerülhettem el a témát, úh. hirkámzdö:
Létezett, élt, köztünk volt, megmondó volt - ez fact.
Létezése óta nem született olyan, hasonló karizmával bíró személy, aki ilyen mértékű hatással lett volna a keresztény-zsidó kultúrára (és a többire szintén).
A ránk maradt feljegyzések, visszaemlékezések akkor tennék teljesebbé a róla alkotott képet, ha az életét közvetlenül megelőző időszakról, életében végrehajtott tetteiről (tanításairól), és az utána bekövetkezett (és általa generált) változásokról minél több hiteles információt sikerülne begyűjtenünk:
ezek állnak rendelkezésünkre pillanatnyilag:
1. az evangéliumok, és általában a Biblia Újszövetségének iratai;
2. az ún. Ószövetségi apokrifek;
3. Philón munkái;
4. Josephus Flavius munkái;
5. a Talmud.
(természetesen a korról, amikor élt, és Jézusról nagyszámú, szórványos adalék is rendelkezésre áll, beleérte a legutóbbit - Júdás evangéliumát - is.)
Sok szemszögből vizsgálták már Jézus életét, de tanításain kívül, talán csodatételei azok (beleértve születésének, halálának és feltámadásának körülményeit), amelyeken keresztül mintegy villámfényben kibontakozik személye (árnyalva ezt korábbi (Illés próféta, Mózes ill. Józsué) meghatározó személyek csaknem kísértetiesen hasonló csodatevéseit)
Azt, akinek már életében legendája volt, zsarnoki erővel irányítja ez a legenda.
..és pont ez az az effekt, amely oly sok hívet toborzott korábban (maga mögé egy új vallást és egyházat felhúzva), s amely 2008 emberét - a csodákat tudományos módon megválaszolni akarása kapcsán - el is távolítja a témától.
Hogy mi volt fő műve?
Tanítványok seregét gyűjtötte maga köré (és teszi ezt napjainkban is), határtalan ragaszkodást ébresztett bennük, és elültette lelkükben tanításának magvait.
Mondandója annyira nem volt dogmatikus, hogy eszébe sem jutott leírni (kétségtelen, hogy manapság, miután egyre nyilvánvalóbb, hogy a Biblia egy (zsinatok csillióin keresztül) összeollózott szakdogához hasonló, egyre kevésbé tekinthető hiteles forrásnak tanításait illetően, bár kétségtelen, hogy sok embernek nyújt vigaszt)... hagyatéka nem egyéb, mint hallgatói emlékezetében megőrzött szentenciák összessége, a híveiben hagyott benyomás és Isten országának reménye, melynek idealisztikus világa a szereteten, a lemondáson és az erényes életen keresztül elérhető.
Nem dogmaalapító vagy szimbólumgyártó volt, hanem kezdeményező, aki egy új szellembe avatta be a világot.
A kereszténység, amely teljességgel spontán lelkek mozgalmának gyümölcse volt, hogy megújuljon, nem kell mást tennie, mint visszatérnie az alaptanításokhoz.
.. Jézus képének ábrázolása változott az elmúlt 2000 évben... a mai kutatások tükrében, a szőke-kék szemű archetípus ellenpólusaként már egy barna hajú, barna szemű férfit látunk, aki népcsoportjának jellegzetességeit hordozza...de sok évszázadon keresztül meghatározó módon tekintett le a katolikus templomok gyönyörű rózsaablakairól... hangsúlyosságához felhasználva a hátába kapott fényözönt (még akár kisded alakjában is).
Hogy kinek milyen kép szimpatikus: egy keresztfán haláltusáját vívó alak, vagy egy feltartott hüvelykujjú "Jézushaver"... és hogy lesz-e helye életünkben a következő évszázadokban...az majd jól kiderül..:)
Ajánlott olvasmány: Ernst Renan: Jézus élete - Európa kiadó 1991