Újabb fotós terepszemle... megmutatom mit látunk a Kosztolányit elhagyva az útról, a fák között...
 
Dítélz:
Jelleg: emlékmű
Felállítás helye: Budapest,  XI. ker., Függetlenségi park( Bocskai-Nagyszőlős utca sarka)
Alkotó: Kiss Sándor - Vadász György
Cím: A MAGYAR FÜGGETLENSÉG EMLÉKMŰVE
Anyag: plexiglas, bronzlemez, mészkő
Felállítás ideje: 1994 június 30.
Állíttatók: Függetlenségi Emlékmű Alapítvány;XI. kerületi Önkormányzat
Megközelíthető: 86-os busz végállomása
 
Részlet az ÉS 2001/29. számából: Boros Géza - Hibás szobrok

"Vadász György  (Ybl- és Kossuth díjas építész) és Kiss Sándor (kétszeres Munkácsy-díjas érdemes művész, elhunyt 1999-ben)  az alkotója a Magyar Függetlenség '56-os emlékművének.

A pályázatnyertes művet 1994-ben állították fel a XI. kerületi Függetlenségi parkban.

Az emlékmű központi eleme egy vízmedence közepén magasodó, finoman sudarasodó, csavart oszlop, a csúcsán - Vadász György szavaival - "látomásszerű arany-bronz szárnyalással".

A mű a környezetbe jól illeszkedik, összhatásában is jónak mondható, bár a kompozíció részét képező szökőkút üzemeltetése és karbantartása időnként láthatóan gondot okoz.

A probléma itt az, hogy a neves építész rosszul mérte föl az üveghatású műanyag elemekből felépülő oszlop anyagának, a plexiglassnak a tartósságát, és az túl gyorsan amortizálódott.

Mindössze hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zöldes színű oszlop úgy nézzen ki, mintha már évtizedek óta állna. Kifakult, megkopott, helyenként megrepedezett, eltörött. Előbb-utóbb felújításra, minőségi cserére szorul, ami a kerületnek nem lesz olcsó mulatság.

Persze így is maradhat, a rendszerváltozás eufóriájának elmúlását, a szárnyaló eszmék elhasználódását jelképezve."

Az emlékmű egyébként Niké görög istennőre utalás, aki a görög mitológiában a győzelem istennője (mind a hadi, mind az atlétikai győzelemé).

Nevének jelentése: győzelem. (A görögöknél a szobrászat kedvelt témája, gyakran szárnyas nőalakként ábrázolták, a mitológia szerint Zeusz kocsihajtója.)

Ha mindezt összerakom, a következő jut az eszembe:

azt hiszem ez az emlékmű már nemcsak azt fejezi ki, amit a művészpáros mondani akart vele, hanem magára is vette mindazokat a nyomokat, amiket az elmúlt 14 év adhatott neki... velünk együtt változott...

... 2001-ben a Boros-féle gondolatok jól ültek, de most 2008 van, és aki megnézni, látni fogja, hogy bármilyen repedezett-vízköves is az emlékű, szárnyai a magasban igenis csillognak... 

... ha az egész emlékmű rólunk szól, nekem még így is azt jelenti: van remény.

(utóirat: lehet, hogy én vagyok vaksi, de a környéken sehol nem találtam kiírva, ki készítette az emlékművet...remélhetőleg nem kell újabb 6-7 évnek eltelnie, hogy akár az állíttató alapítvány vagy az önkormányzat (vagy akár a szombathelyi Rotary Klub, amely Kiss Sándor-díjat adományoz lokálpatrióta művészeinek) időben gondoskodik a felújításról)

A fotókat Darqo készítette.