2 hozzászólás
Az üvegművészeti alkotásokban az fog meg, ahogy egy képlékeny, áttetsző anyagból - sok-sok befektetett energiával és szakmai tudással - a szépség legkülönbözőbb alakjait képesek megmutatni...
...ellessük a természettől, amit képesek vagyunk...de jó visszatekinteni oda újra és újra.
Így akadtam az amerikai Martin Vaughra, aki professzionális körülmények között fotóz: folyadékcseppeket.
A víz lecsendesíti a lelket, látványa csillapítja, gyógyítja a szellemet... de van a világnak olyan szelete, amit mi szabad szemmel nem látunk... vagyis látjuk, de nem tudjuk felfogni.... ebből a világból valók ezek a pillanat-fotók.
Persze felvetődik a kérdés, hogy mi ebben a művészet, hiszen csak egy hétköznapi folyamatról van szó, mégis, ebben a talmi dolgokkal teli világban jólesik olyan értékekkel találkozni, amelyek valódiak.
Ezeken a képeken a tudomány és a művészet találkozik... minden egyértelmű, biztonságos, gyermeki, sőt, magától értetődő.
(korábban írtam már egy hasonlóan elhivatott fotósról, aki a buborékok felszínén látható struktúrákra volt rákattanva)
Az összetevők apró változtatása: a cseppek mérete, sebessége és pozíciója, a pontos időzítés, a felületi feszültség, a cseppek röppályája, a vaku villanása, számtalan sima, könnyű görbéjű, a másodperc törtrészéig életbenmaradó folyadékszobrot létrehozhat...
...de ha ezeket a képeket nézegetem, nekem van csak egy olyan érzésem, hogy van bennük valami a 80-ás évek erotikájából?
(Itt, Martin blogján olvashattok a technikai infókról)
Kisfilm a Time Warp egyik vele foglalkozó adásából:
A blog szerzője: Kópis Benedek 