József Attila - Reménytelenül Lassan, tünõdve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán…

Mekkora poén már teli ajtót tenni egy üvegfalba? Na jó, a poszt csak azért született, hogy jól induljon a hetetek, de feltétele, hogy meghallgassátok ezt a zenét. Mindjárt 2x is: (Goldfrapp -. Shiny and Warm)Design: Uxus