2 hozzászólás
Az emberek többsége azt hiszi, kémiai/fizikai kísérletet utoljára akkor végzett, amikor iskolába járt...
...nos, nekik üzenem, hogy ott nem ért véget a dolog, ui. a hétköznapi életben azok, akik főznek-sütnek a kis konyhájukban, szeretnek koktélokat keverni vagy barkácsolnak a műhelyükben, ugyanazt csinálják, amit annak idején a kémcsövek vagy éppen inga segítségével...csak most lábasok, fűszerek, italok ill. satu, fűrész a kísérletek segédeszközei.
Hétköznapi alkímia ez a javából, akár tudunk róla, akár nem.
Sajnos nem vagyok benne biztos, hogy a most leírt építészeti-kerttervezési projekt minden részletét pontosan megértettem, de némileg megnyugtat a dolog, hogy oknyomozásom során hasonló értetlenségbe botlottam, ami részben annak is köszönhető, hogy a kísérlet teszt-fázisban van, és a részletek egyelőre titkosan.
A történet szereplőinek mostani dimenziója a nagyvárosok gyakori színtere: a hátsó udvar.
Dübörgő utcák által közrefogott hűvös csend, mindenki által betartott olvasótermi hallgatagság, amely tabut az itt élő fák, cserjék növekedésének nesze tölt csak be.
Ezt a speciális helyszínt választotta a párizsi R&Sie(n) építésziroda.
(róluk pár szó: Francois Roche és Stephanie Lavaux építészek alapították az irodát, mely javarészt olyan organikus projektekben pörög, ahol az épületek és az emberi kapcsolatok kontextusában próbál építészeti újításokat kidolgozni).
Hozzávalók:
-1200 páfrány, amelyek tulajdonképpen a földi vegetáció kifejlődésének korai szakasza (devon-korszak) óta fennmaradtak (hidroponikusak, azaz ezek a növények nem a földből veszik fel a létezésükhöz szükséges tápanyagokat, hanem egyéb módon)
-300 db fújt, kézzel készült, speciális alakú üvegedény
-egy vízcsepp-átvezető-renszer, mely egyben egy igazán különleges atmoszférájú, sci-fibe illő design-logikájú építészeti elem is.
A tetőről levezetett esővíz, a hátsó udvarok gyér fényviszonyai (és ennek napszakonként változásai, melyet 8 zónára osztottak), és az elrendezés itt az, ami ezt az építészeti alkímiát vezérli.
Hogy milyen hozadéka lesz a projektnek a teszt lezárulása után?
Élhetőbb, jobb levegőjű belváros?
Az organikus építészet egy új, működőképes prototípusa?
Remélem hamarosan hírt adhatok az eredményekről is...
(a hírt Dose-nak, a blog egyik olvasójának köszönhetjük...respect!)
A blog szerzője: Kópis Benedek 