Lassan mindenkinek tele van már a ...-a a téllel, meg a hóval... és most, hogy már minden porcikánkban érezzük a tavasz közeledtét, gondoltam, ráteszek még erre egy lapáttal... meg ma péntektizenhárom is van, uh. e két fíling keverékének az érzékeltetéséhez keresve sem találhatnánk jobbat, mint Walter Martin és Paloma Muñoz hógömbjeit.
A fekete humor, az elidegenedés, elszigetelődés háromdimenziós színterei ezek, ahol minden egyes hógömb más-más történetet mesél el, és rajtad áll, hogy töltöd ki a sztorik előzményeire, hepi - vagy szorri-endjeire vonatkozó lapjait.
A két new yorki művész 1993 óta dolgozik együtt... és bár kezdetben mindketten külön-külön nyomták, egy idő után közös műalkotásokká lettek ezek a terápiás miniatűrök, melyekre jócskán hatott Bruegel festészete, és a 15. századi flamad romantikus rézkarcok képi világa.
A helyszínek szereplői olyan terekben akadnak el, amelyek töprengésre késztetnek bennünket: hogyan kerültek oda...? mi fog velük történni...? Vajon az emberi értelem, érzelmi viszony-rendszer, és szociometria adta erőforrások képesek az extrém időjárási viszonyokkal és magánnyal szembenézni? Feloldozást - ahogy a mesékben oly sokszor - itt is csak a misztika, a szürrealizmus ad.
Álomszerű valóságok... valósnak tűnő (rém)álmok....ahol a fák visszatérően markáns erők... az alakok különböző perspektívákban történő ábrázolása révén pedig láthatjuk, ahogy a törékenység és gyengeség hogyan viselkedik egy ellenállhatatlan erővel... és ez a kép nem fehér vagy fekete :)
A hógömbök adta szűk teret otthagyva néhány éve már kész panoráma-tájakat is készítenek.
Vajon milyen érzés lett volna gyermekként egy ilyen szuvenyírt kapni valakitől?
Lehet, hogy onnantól ki sem jövök többé a szobámból?... vagy épp' fordítva? :)
"...üveggolyót, megkapod,..." - és milyen hálásak lehetünk József Attilának ezekért a szavaiért (is).
Kisgyerekként mennyire egyszerű minden...a távolság, a világegyetem, a jövő belefér egy kis üveggömbe...gurul..nekiütődik egy másiknak... lencseként szórja a fényt, és felejthetetlen emlék, ahogy az ember ujjaival beletúrt a zsebében lévő 10-15 üveggolyó közé.
Azzal, hogy kiléptünk a világűrbe, és végre megláthattuk kívülről bolygónkat, nincs ember, aki ne üveggolyóhoz hasonlítaná a szülőbolygónk látképét.
Kékes-fehér, napsütötte izzása láttan kap igazi értelmet a poszt címadó idézete.
Azon kevés játékok egyike, ami már szüleink nemzedékének is egyik kedvenc foglalatossága volt... unisex volta miatt gyűjtötték kislányok... és gurították kisfiúk.. akik közül páran - ma már felnőttként - gyűjtőszenvedélyüknek hódolva a világ minden részéről még ma is keresik... nézegetik... cserélgetik... rendezgetik őket.
(mint minden kollektorkodásnak, ennek is megvannak a maga kategorizálási szabály-rendszere: méret, típus, gyártó cég/kézműves, kor, stílus, anyagok, hibák az üveggolyón, az eredeti csomagolás megléte stb.)
Jártam már olyan ismerősömnél, ahol nagy befőttes üvegekben aludt majd ötezer delikvens...de láttam már olyat is, hogy kreatívan egy speciális üvegfalú tárolóban a falra helyezve, hátulról megvilágítva érdekes dekorelemet készítettek belőle.
De honnan is indult az egész?
Római kori irodalmi feljegyzésekben tesznek a játékról először említést (hol máshol, mint Egyiptomban is játszottak már vele akkortájt), de a gyártási technológia hiánya miatt kezdetben agyagból, kőből, achátból készültek (szomorú vonatkozása a dolognak, hogy néhány elmaradottabb "fejlődő" országban még ma is ezeket használják)... majd megjelentek a porcelán-verzsönök.
Az áttörést az üveg megmunkálásához használt eszközök fejlődése hozta, így az 1840-es években egy német üvegfújó mester által kifejlesztett speciális üvegnyíró olló révén már üvegből készülhettek.
Aztán jött a I. világháború, amikor mindenkinek kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy hogyan fog üveggolyókat gyártani és külföldre exportálni, és pont ez az effekt volt az, ami az üveggolyó-gyártás központját Európából a nagyüzemi gyártási technológiák genezis-epicentrumába, az USÁ-ba áttette... kibontakoztatva ezáltal a benne rejlő változatosság lehetőségeit szín, minta, méret tekintetében.
Miután a tömegtermelés üveggolyók miriádjait szórta szét a világban, olcsó-de-szép-tulajdonsága kapcsán sok helyen, többek közt nálunk, Közép-Kelet Európában is egy gyakori játék volt....nevezetesen az átlátszó típus, melyben kétszínű (vagy egyszínű) csík fut középen.
Hogy mire jó? Fejleszti a gyerekek esztétikai érzékét... tapintása által az üveggel való barátkozás egyik legbarátságosabb módszere (Warning! Nem ritka az, ha kisgyerekünk pl. lenyeli vagy orrába dugja ezeket a dolgokat, tehát az elején érdemes közösen játszani, és megbeszélni vele, mire valók és mire nem :)
... és világszerte csillió módon játszanak vele:
Több játékszabály-rendszer létezik Kanadától Csehországig, meg Debrecen-Józsától Ausztráliáig.... felsorolni is sok... de két fő típusa ez:
A játék egy verziója szerint egy kört kell rajzolni a homokba, és a játékosoknak úgy kell dobni a saját üveggolyóival, hogy azzal kiüssék a többi játékos golyóit a körből. Egy másik verzió szerint pedig el kell találni bizonyos célgolyókat úgy, hogy azok a földön lévő résekbe beguruljanak.
Talán kevesen tudják, de a budapesti Írok boltja munkatársai - 1993 óta minden évben - egy-egy kortárs irodalmi személyiségnek, munkássága, irodalmi tevékenysége elismerése, és a bolt dolgozóival való bensőséges kapcsolata kifejezéseként Üveggolyó-díjat adományoznak.
Név szerint eddig: 1993 - Mándy Iván, 1994 - Mészöly Miklós, 1995 - Balassa Péter, 1996 - Parti Nagy Lajos, 1997 - Tandori Dezső, 1998 - Petri György, 1999 - Györe Balázs, 2000 - Szilágyi Ákos, 2001 - Göncz Árpád, 2002 - Keresztury Tibor, 2003 - Balla Zsófia, 2004 - Esterházy Péter, 2005 - Kovács András Ferenc, 2006 - Nádas Péter, Sándor Iván, 2007 - Forgách András, 2008 - Rácz Péter.
A szlengben is megjelenik a téma:
"Szétgurult, mint az üveggolyók" - szokták mondani arra a személyre, aki alternatív vagy klasszik tudatmódosítók hatása folytán besztondul :) - ajánlom Nyelvész Józsinak a téma kibontását :)
Lefekvés előttre:
hallgassátok/nézzétek meg a Mesetv-n Gazdag Erzsi (Weöres Sándor felfedezettjének, Kodály Zoltán gyerekdalainak szövegírójának) Üveggolyó c.versét Takács Kata tolmácsolásában itt.
És végezetül nem feledkezhetünk meg azokról a kinetikus szobrokról sem, ahol elmés, egymásba kapcsolódó mini--rendszereken figyelhetjük, amint üveggolyók gurulnak innen oda, onnan ide, "le...hhhh...fel...mintha egy szellő hintáztatná az ágat"
Évazsuzsanna:
Amikor 12 éve Athénban megláttam a futó üvegszobrát, nagyon megtetszett, de nem volt módom lefényk... (2015.02.01. 14:26)A futó
Világossy István:
Ágnesnek azóta már sikerült behoznia lemaradását, és így most már mi mindanyian megcsodálhatjuk sz... (2014.11.17. 20:35)Nimfák kelyhei
seprek:
A cikk nekem is tetszik, gratulálok hozzá, sajnos egy hiba becsúszott a fényképeknél : Tony Curtis... (2013.07.24. 09:05)Mátészalka - Let there be light
volna gyermekként egy ilyen szuvenyírt kapni valakitől?
A blog szerzője: Kópis Benedek 