Péntek van, úh. itt az idő egy kis rilexre..akár az irodában nyomod, és már délután kettőkor eleged van...akár majd csak estére keveredsz a gép elé, ezt az utat választva a gőzkiengedésre...
A bejegyzésben bemutatott játék az Auditorium névre hallgat, és valójában tényleg egy virtuális hangverseny-terem, ahol a zenét a fény hajlításával, terelésével bontakoztatod ki...
Gyönyörű a grafikája... a hangszórót azoknak is érdemes bekapcsolni, akik egyébként utálják, ha hang jön ki a gépből egy oldal használata közben...
Dain Saint és William Stallwood játéka egy egyszerű oldal-látogatottsági mérő-eszközből nőtte ki magát (ami azt hivatott elérni, hogy maradjanak a klikkerek az oldalon)...
...jól ráhasaltak a hullámra, amit a továbbfejlesztéssel járó brainstorming hozott magával, és mára egy 15 szintes fény-zene játék lett belőle.
Lényege, hogy az áramló fényt manipuláld a megadott számú torzítóval, amelyek helyzetét, és torzítási irányát az egereddel változtathatod úgy, hogy a képernyőn látható dobozok audió-szintjét megtöltöd.
A pályákon előrébb haladva persze egyre nehezebb lesz a dolgod, viszont a fény-nyaláb is színesedik, és a zene is egyre összetettebbé válik...
Warning! Rászoktatós!
Klikk: http://playauditorium.com/
A blog szerzője: Kópis Benedek 